Női BL: indul a szezon

Vajon melyikük örülhet majd jobban az idény végén? Fotó: Győri Audi ETO KC

Magyar idő szerint ma 17.30 perckor egy igazi csemegével indul útjára női Bajnokok Ligája 2018/19-es szezonja. Rövid felvezetőnk az előttünk álló idény esélyeit foglalja össze.

Ellentétben a férfiak küzdelmével, a női BL-ben gyakran volt olyan érzésünk, hogy előre ki lehet sakkozni, ki lesz az a négy csapat, amellyel találkozhatunk májusban Budapesten. Így volt ez az elmúlt 3 évben, és ezt borította most fel az, hogy kiszállt a sorozatból a Vardar. Az élcsapatok (Győr, Bukarest, Rosztov) nyáron edzőt váltottak, megerősödött a középmezőny, így idén kisebb az esély arra, hogy már szeptemberben megmondjuk, melyik négy együttes játszhat a budapesti Final Fouron.

A két bombaesélyes (ETO, CSM) edzője mögött több évtizedes szakmai múlt van, ám sztárcsapatot nem vezettek még. Az ETO mellett szólhat, hogy a játékosállománya jórészt egyben maradt, sőt, megerősödött, míg a románok kerete teljesen átalakult. A trónkövetelő Rosztov sztáredzőt igazolt, ám semmi garancia nincs arra, hogy Ambros Martin az új közegben is azt hozza majd, mint korábban. Az magyar bajnok már most sérülésekkel, s egy nem várt visszavonuló (Broch) hiányával küzd, de nem jobb a helyzet az oroszoknál sem. A Bukarest ezzel szemben csak szimplán rosszul kezdte a szezont. Egyelőre egyik csapat sem meggyőző, ám papírforma szerint ők lehetnek a legerősebbnek.

A feltörekvők közül a Francia Brest tudott világklasszisokkal erősíteni (Gros, Gullden), de nagyon stabilnak tűnik a kissé átalakuló (s Gros távozásával gyengülő) Metz is. A Buducnost hazacsábított néhány jó nevű, rutinos montenegróit, és egy fiatal oroszt is igazolt, így mindenképp erősödtek. Ott van még jobbak közt a két dán, az egyre erősebb Odense, valamint a rajtnál eléggé beragadó (és egyik legjobbját hamar elvesztő) Koppenhága is. Rajtuk kívül mindenképp számolni kell az átalakuló, jelenleg is számos sérüléssel küzdő, de így is a bő elithez tartozó Ferencvárossal.

Itt húzhatunk is egy vonalat, hiszen itt ér véget azoknak a sora, akiknek elvi esélyük lehet eljutni a budapesti négyes döntőig. Tényező lehet még a csoportmeccsek során a Bietigheim és a Vipers is, de esetükben a negyeddöntő is szép teljesítmény lenne (s ne feledjük, hogy mindkettő azonos csoportban szerepel a Ferencvárossal és a Bukaresttel, ahonnan pedig egy csapat biztosan búcsúzni fog már a csoportkör után). Nem tűnik gyengének a Thüringer HC névsora sem, míg a Krim, a Podravka, a Larvik és a Sävehof kicsit lefelé lóg ki ebből a mezőnyből.

Ami a magyar csapatokat illeti, az ETO talán nem is kerülhetett volna ennél könnyebb négyesbe. Már az is meglepetés lenne, ha megszorítanák a címvédőt a csoportkör során. Erre leginkább a német bajnoknak lehet esélye. Az FTC ezzel szemben nagyon kemény őszre számíthat. Ha mindkét együttes továbbjut (amire azért komoly esély van), egymással is találkoznak a középdöntőben, ami egyben azt is jelenti, hogy a negyeddöntőben biztos elkerülik egymást, és a CSM Bucuresti csapatát is.

A Győr számára nem jelenthet gondot a szezon áprilisig, a Ferencvárosnak pedig a negyeddöntő már inkább kötelező, mint kihívás. Az ETO-tól elvárja a közvélemény, hogy bejusson a legjobb négy közé, és a Fraditól is egyre inkább azt, hogy nagyobb célokért küzdjön, mint a már sokszor ismételt “legjobb nyolc”. Van tehát teher a csapatainkon.