Női vb: meddig juthat a magyar válogatott?

Forrás: 24.hu

Szombaton megkezdi szereplését a magyar női kézilabda-válogatott a 2017-es világbajnokságon. Rövid írásunk a csoportkör mérkőzéseit és az esélyeket tekinti át.

A magyar csapat:
A magyar válogatott az előző 10 év világversenyein egy érmet szerzett (2012-es Eb-bronz), az azt követő évtizedben viszont hatot is, s akkor nem is beszéltünk a hetvenes évek éremesőjéről a világbajnokságokon. A tavalyi Eb-n egy 12. hely jött össze, az előző vb-n pedig egy 11., amivel el is dőlt, hogy sorozatban másodszor nem leszünk ott az olimpián. Van tehát honnan felállni.

Az idei lesz Kim Rasmussen második világversenye a nemzeti csapat élén, s idén mindenképp pozitívnak tűnik, hogy kiegyensúlyozottabban választotta ki azt a 28 embert, akik ott lehetnek a világversenyen. A tavalyi Eb-keretben nyüzsögtek a a szélsők, így komoly nehézséget okozott, amikor néhány perc alatt dőlt ki 2 kulcsember a belső posztokról. Most sem kerülték el a sérülések a csapatot (Tomori, Szucsánszki), ám egyrészt a két klasszis szereplésére van esély még, másrészt nélkülük is van a csapatban potenciál. Hogy mekkora, azt a vb eldönti, de sokat elmond a keret erősségéről, hogy a fogadóirodák rendre magas oddsokkal adják a magyar csapat győzelmét.

A jelenlegi magyar csapat tele van komoly BL-tapasztalattal rendelkező, és/vagy nagy csatákat megjárt játékosokkal. Sajnos (illetve szerencsére) a női mezőny is egyre erősebb, így a legjobb 10-ben csak ilyen csapatok vannak. Itt esetleg az dönthet, hogy hol van több, a jók közül is kiemelkedő világklasszis játékos, kinek van kevesebb lyukas poszt a csapatában, illetve melyik csapat képes a hibáit/hiányosságait csapatként kompenzálni. Világklasszisban nem bővelkedünk (aki van, az sem a zenitjén játszik már), és vannak posztok (beálló és lövőposztok), amelyek (ezen a szinten) nem mindig tűnnek meggyőzőnek. Marad az, hogy várjuk a játékosoktól a kiugró/meglepő teljesítményt, illetve próbálunk csapatként jók lenni, ellensúlyozni, hogy nem mi vagyunk ennek a tornának az esélyesei. Ebben már bizonyított Kim Rasmussen korábban, ám a magyar kispadon egyelőre várat magára a kiugrás.

Fotó: MKSZ / Kovács Anikó

Csoportellenfelek:
Rögtön Norvégiával kezdünk, s rájuk vetítve a fenti három szempontot (világklasszisok, lyukas posztok hiánya, illetve csapatkohézió/taktika), ők mindenben jól állnak. Egyértelmű világklasszisból van náluk 4-5 (Löke, Mörk, Grimsbö, Herrem), de Veronica Kristiansen, Amanda Kurtovic, Katrine Lunde, Stine Oftedal is bármikor képes (már/még) meccseket eldönteni, világklasszis szinten játszani. Megvannak a fiataljaik, a nagy lövőik és persze a gyors játékuk. Gyenge pontjuk nem nagyon van. Lehet ellenük esély, de ez inkább rajtuk múlik.

Svédország már más szint. Remek csapat, ám itt messze nincsenek ekkora klasszisok. Gullden a világ egyik legjobbja, Alm, Hagman, Jacobsen remek játékosok, a keret is jó, de ez azért nem az a szint, s a kispadon is verhetőek.

Gondot az okozhat, hogy egy ilyen hosszú tornán mennyi energiát érdemes befektetni azért, hogy meccsben legyünk mindkettővel, s esetleg szorosan kikapjunk, nagy erőket mozgósítva, vagy érdemes taktikázni?

Ezen túl jön egy lengyel válogatott (Kudlacz-Gloc, Achruk), Csehország (Luzumova), akik első látásra mindig legyőzhetőnek tűnnek, ám az elmúlt években meggyűlt a magyar csapat baja velük. Egyedül Argentína ígérkezik könnyű flatnak, de az utóbbi évekből kiindulva, ezt már nem lehet biztosan kijelenteni.

Innen továbbjutni kötelező, s ha ha nem nyerjük a csoportot, akkor valószínűleg jöhet a francia-spanyol-román csapat egyike, azaz elkelhet az energia a nyolcaddöntőre, ami talán az egész torna legfontosabb meccse.

Esélyek:
A világbajnoki mezőnyből kiemelkedik Norvégia, Hollandia, de remek csapata van az oroszoknak, a franciáknak, a dánoknak is, s akkor még nem is beszéltünk a brazil, a román, a spanyol, a svéd, a dél-koreai, s a házigazda német válogatottról, valamint a délszláv csapatokról. Van tehát konkurencia, s ahhoz, hogy nagyot tudjunk álmodni, jó csapatjáték kell, meg néhány remek egyéni teljesítmény. Sokat számíthat majd mind a rutinosabb játékosok (Görbicz, Szöllősi-Zácsik, Kovacsics) teljesítménye, mind a fiatalok, köztük a vb-újoncok játéka.