Utánpótlás: Nagy László kézilabdatáborában jártunk

A kézilabdatábor 2012 óta Magyarországon kerül megrendezésre Fotó: a Nagy László International Handball Camp Facebook-oldala

Ezen a héten, Nagy László vezetésével immáron 10. alkalommal rendezik meg a nemzetközi kézilabdatábort. A 201-szeres magyar válogatott hazatérésével hat éve költözött Veszprémbe a sorozat, amely Barcelona mellett indult. Az idén több mint 130 gyerek érkezett a táborba: a magyarok mellett többek között Olaszországból és Spanyolországból. A tábor kapcsán Nagy László válaszolt a kérdéseinkre.

Mikor és honnan indult ez a kezdeményezés?

Először barcelonai pályafutásom alkalmával, a kétezres évek elején találkoztam hasonló táboroztatásokkal. Spanyolországban nagy hagyománya van ennek, nem csak a kézilabdások körében. Az egyikben, Enric Masip (korábbi válogatott kézilabdázó, majd a Barcelona volt technikai igazgatója, a szerk.) táborában meghívottként részt is vettem és ott szembesültem azzal, hogy mennyire jó dolog az, mennyire élvezik a gyerekek, hogy egy hetet gyakorlatilag világsztárokkal tölthetnek el. Az idő előrehaladtával engem is egyre jobban foglalkoztatott a gondolat, hogy létrehozzak egy tábort, ez végül kétezer-kilencben meg is történt. Ebben az évben harminchét gyerekkel kezdtünk, kétezer-tízben már hetvenhat nevezett. Kétezer-tizenkettőben a hazaigazolásommal logikus lépés volt a tábort Magyarországra költöztetni, így az azóta itt zajlik. Szerencsére a spanyol gyerekek sem maradtak tábor nélkül, hiszen Victor Tomás ugyanazon a helyszínen üzemelteti a sajátját.

 A tábor egy hetes, ez mire lehet elegendő a gyerekeknek?

Egy hét alatt természetesen nem tudjuk őket megtanítani kézilabdázni, de nem is ez a cél. Egyébként is kiváló helyekről érkeznek a fiatalok, ahol jó képzést kapnak. Mi, egy olyan pluszt szeretnénk adni szakmailag, amit esetleg a klubokban nem tapasztalnak, vagy csak kevés időt fordítanak rá. Ilyen plusz például az általuk nem feltétlenül ismert kézilabdakultúrák ismerete. Az edzői garnitúra egy része magyar, a másik pedig külföldről érkezik. Az itt eltöltött egy hét alatt minden gyermek minden edzővel dolgozik, így gazdagodva különféle tapasztalatokkal.

Idén több mint 130 gyerek érkezett a táborba
Fotó: a Nagy László International Handball Camp Facebook-oldala

Kizárólag kézilabdások jelentkezhetnek a táborba?

Nem, bárki jelentkezhet, a lényeg, hogy betöltse a nyolcadik életévét, de a tizennyolcat még ne. Mindenki felé nyitottak vagyunk, a gyerekeket koruk és tudásuk alapján csoportokra osztjuk, mi edzők pedig adaptálódunk a csoportok és egyének tudásszintjéhez. Természetesen ez nem egy kiképzőtábor, vannak olyan gyerekek is, akik szeretnének a barátokkal, testvérükkel lenni egész nap, ők minden további nélkül lehetnek együtt. Egyébiránt a résztvevők kilencven-kilencvenöt százaléka aktívan foglalkozik a kézilabdával a táboron kívül.

Hogy tudják elérni a gyerekeknél azt, hogy az edzések mellett is jól érezzék magukat? Hogy néz ki egy nap a táborban? Az edzések mellett vannak egyéb elfoglaltságok, programok is?

Délelőtt mindig egyéni képzéseket tartunk, kint vagyunk a pályán. Ezek rövidebb edzések több pihenővel, természetesen odafigyelve az egyensúlyra, étkezésekre. Három helyszínünk van: a Vetési Gimnázium, a stadion munkacsarnok és a munkacsarnok mellett található műfüves pálya. Délelőttönként tehát edzünk, viszont a délutánok már csak a játékról szólnak. Öt-hat perces meccseket rendezünk, a gyerekek ezt élvezik a legjobban. Az elvárások ilyenkor azok, hogy próbáljanak meg olyan elemeket beletenni a játékba, amiket délelőtt már gyakoroltak.

Említette, hogy széles az edzői paletta, kik tanítják a gyerekeket?

Aki ismerős lehet mindenkinek az Javier Sabaté neve, aki kvázi az egész tábor szakmai felügyelője, ő diktálja az edzők felé a tréningek felépítését. Rajta kívül az újdonsült serdülő Európa-bajnok tréner, Kiss Szilárd is segít minket, de itt van Kis Ákos, a Balatonfüred utánpótlásedzője. Szathmári János a válogatott kapusedzője, valamint a Galíciában utánpótlásedzőként dolgozó Milucho szintén tagja a stábnak. Ők a fő edzőink, melléjük olyan utánpótlásban játszó fiúkat, lányokat kértünk fel, akik értenek a kézilabdához és tudják a trénerek munkáját is segíteni.

Hallani arról, hogy különböző sztárok, sztárjátékosok is meglátogatták a gyerekeket az elmúlt években. Idén kikre lehet számítani?

Elég erős lett a mezőny, a célunk az volt, hogy a tizedik tábor tényleg egy maradandó élményt nyújtson. Első nap Curtis volt itt, aki be is ált a gyerekekhez dobálni, nagyon szuper hangulatot teremtett. A szakmával kapcsolatosan hétfőn Eduarda Amorim érkezett, kedd délután a Siófok beállósa el-Gaui Aszma jött, Sterbik Árpit várjuk pénteken, az idén BL-döntőt játszó David Balaguer, a spanyol válogatott Európa-bajnok jobb szélsője is érkezik majd, de Győri Mátyás és Danyi Gábor szintén.

Nagy László és a Győr kiválósága, Eduarda Amorim
Fotó: a Nagy László International Handball Camp Facebook-oldala

Említette, hogy a részt vevők jelentős része aktívan kézilabdázik. Az Ön véleménye szerint megfelelő képzést kapnak, akár gyerekkoruktól kezdődően? Mit lát a fiatalokon a táborban?

Magyarországon vannak nagyon jó klubok, sőt elég sok olyan együttes is, ahol magas szintű utánpótlásképzés folyik. Viszont a cél eléréséhez, egy bajnokság megnyeréséhez az edzők lejátszatják a hat-nyolc legjobb játékosukkal a bajnokságot a siker érdekében. Nyilván a szakvezetőt az eredmény büszkeséggel tölti el, de ezzel párhuzamosan a másik nyolc játékos – akik végigülik a szezont -, lemorzsolódik. Amikor azt gondoljuk, hogy nincs utánpótlás, vagy nincs megfelelő garnitúránk, az sajnos pont emiatt van, hiszen a jók megmaradnak, akikből viszont jók lehetnének azok sajnos lemorzsolódnak. Nem mindegy, hogy nyolcvan gyerek közül tudsz választani, vagy abból a tizenhat-tizennyolcból, akik végigversenyzik az egész bajnokságot. Tehát a probléma az, hogy nem a szakmai tudás átadása a cél, hanem mondjuk a magyar bajnokság megnyerése.

Javier Sabatét, a magyar válogatott és a Veszprém korábbi vezetőedzőjét a magyar utánpótlás helyzetéről kérdeztük.

A magyar játékosok remek kondícióban vannak, tehetségesek és nagyon jól dolgoznak. Mindig tanulni és fejlődni akarnak. Az egyetlen út, amit ismerek a fejlődésre az a munka. A magyarokban ezek a készségek megvannak. Nem értek egyet azokkal, akik azt mondják nincsenek jó és tehetséges magyar kézilabdázók. A Plock (a nyáron nevezték ki a lengyel csapatnál – a szerk.) vezetőedzőjeként szeretnék is leigazolni egy fiatal, magyar tehetséget, azonban a klubja nem engedi el őt. Pedig ha megtenné, a játékos a Bajnokok Ligájában játszhatna, ami nem csak neki, hanem az egész magyar kézilabdának jót tenne.

Sabaté számára fontos a fiatalokkal megosztani a tudást Fotó: a Nagy László International Handball Camp Facebook-oldala

Aktuális felnőtt edzői feladatai mellett Ön is részt vesz a gyerektáborban. Mióta van jelen? Mi a siker kulcsa?

Kétezer-kilencben kezdtünk bele Nagy Lászlóval a gyerektáborba, ami évről évre egyre nagyobb és nemzetközibb lett. A siker kulcsa elsősorban, hogy Nagy László huszonnégy órában a gyerekekkel tud lenni, hihetetlen munkát végez. A másik a színes edzői stáb, akik különböző iskolákat, oktatási módszereket ismernek. Én úgymond technikai vezetőként segítek Lászlónak a munkában.

A legfontosabb, hogy számomra öröm a gyerekekkel megosztani a tudást és a tapasztalataimat. Amikor gyerek voltam én is több táborban vettem részt, így ismerem a másik oldalát, és tudom milyen hasznos és jó volt nekem. László régóta a barátom és természetes volt az is, hogy segítek neki, annak idején elkezdtük.

Az edzőkkel közösen próbálunk egy olyan tudást átadni nekik, ami a fejlődésüket szolgálja. Személy szerint nagyon szeretek gyerekekkel dolgozni és megosztani velük a tapasztalataimat. Egész Európából jönnek fiatalok, akár tíz különböző országból. Nagyon elégedett és büszke vagyok erre. Öröm látni, hogy hogyan tudnak különböző nyelveken beszélő gyerekek egymással kapcsolatot teremteni, ezeket a kapcsolatokat hogyan tudják ápolni, hogyan tudják tisztelni egymást, mennyit tudnak tanulni egymástól.

Készítette: Kiss Péter