Minden idők egyik legsikeresebb, s legkomolyabb tradíciókkal rendelkező hazai nő kézilabdacsapata, a Vasas jó néhány év másodosztálybeli száműzetés után idény végén ismét feljutott a legjobbak közé. A csapat idei terveiről a vezetőedzőt, Kovács Pétert kérdeztük.
Azt már tudjuk, kik alkotják az új idényben keretet, de mik lehetnek a csapat céljai ebben az idényben?
Mindenképp az a célunk, hogy az első osztályban maradjunk, ugyanakkor olvasva, hogy kikkel erősítettek a vetélytársak, ez nem lesz egyszerű. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy nálunk nincs 30 vagy 50 millió forint egy-egy játékosra. Ráadásul, csak az idény végén derült ki, hogy feljutunk, s akkor már nem maradt elérhető játékos, akit le tudtunk volna igazolni. Ennek ellenére is szeretnénk az első osztályban maradni, de ennél magasabb céljaink most nem lehetnek. A Vasasnál egyébként is alapelv, hogy nem vállaljuk túl magunkat, viszont amit vállaltunk, azt igyekszünk megvalósítani.
Kik lehetnek idén a legfőbb vetélytársak?
Talán nem bántódnak meg, ha azt mondom, hogy a most feljutó Kecskemét, illetve a Békéscsaba az a két gárda, akik ellen eséllyel indulhatunk. De felvesszük a kesztyűt mindenkivel szemben, s bár nyilván nem fogjuk még mondjuk az Érdet, a Ferencvárost, vagy a Győrt megverni, de nem fogunk feltett kézzel a pályára lépni senki ellen.
Ha már itt tartunk, a Vasas eleve igyekszik magyar játékosokra építeni.
Igen, s ez hosszú távon kifizetődő is lehet. Jelenleg is hat játékost foglalkoztathatunk a saját utánpótlásunkból, s mindössze két idegenlégiósunk van, egy norvég, illetve egy montenegrói lány.
A fiatalok közül kettőt, Kuczora Csengét, illetve Arany Rebekát már az EYOF-on is láttuk szerepelni. Kaphatnak ők játéklehetőséget ebben az évben?
Mindketten kiemelkedő tehetségnek számítanak, s igen, szerephez juthatnak már az idei évben is.
Hogyan értékeled az új igazolásokat?
Alapelv, hogy csak olyan játékosokat igazolunk, akik tényleg komoly erősítést jelentenek. A most érkezők közt sincs kiemelkedő sztár, de nagyon tehetségesek, sokat tehetnek hozzá a játékhoz. Említhetném itt a korábban már nálunk játszó Fekete Bozsanát, vagy a többieket, Szécsi Rebekát, Győri Barbarát, Hansághy Beatrixot, vagy Szecsődi Laurát.
Kik lehetnek idény a kulcsemberek? Miben állhat a csapat ereje?
Nem szeretnék külön egyet sem megnevezni, hiszen nem az egyéniségekben rejlik a csapat ereje, hanem abban, hogy mindenki egy irányba húz. Emellett persze fegyelmezettnek is kell legyünk, s ugyanolyan motiváltnak, s jó szelleműnek, mint eddig. Az előző idényben a legtöbb mérkőzést megnyertük. Idén ez nyilván másképp lesz, de a tartásunknak meg kell maradjon. Nálam a védekezés az első, erre alapozok mindent. Ez nem új találmány, nem a külföldi edzők honosították meg, már korábban is erre építettem. Mindezek mellett persze számolnunk kell a csapat rutintalanságával, esetleges sérülésekkel, betegségekkel, mint hátráltató tényezőkkel, s azt se feledjük, hogy ellenfelek is lesznek a pályán.
Milyenek az első benyomásaid a csapatról?
Csak két hete kezdtük el az edzéseket. Egyelőre a fizikai munka került előtérbe. Nem lehet még ez alapján megállapítani, milyen formában vagyunk.
Szerinted mi hiányzik ahhoz, hogy olyan sikeres csapatot lássunk Angyalföldön, mint 30, vagy akár 20 éve?
Egyértelműen a pénz. Amíg egy komoly élcsapat százmilliós forrásokhoz juthat, addig a mi helyzetünk jóval nehezebb. Veszprémben elég csak rámutatniuk egy játékosra, s azt megvehetik.
Végezetül, ki az, aki szerinted a következő idény felfedezettje, vagy komoly meglepetésember lehet?
Mondok két nevet is. Az egyik a már említett Kuczora Csenge, aki jelenleg az egyik legtehetségesebb utánpótláskorú játékos. A másikat úgy hívják, hogy Németh Mercédesz, szintén fiatal, mindössze 21 éves beálló. Ha ő kicsit nagyobb önbizalommal játszik, válogatott szintű játékos lehet belőle.
